HeLLoli_ta.

Reméltem szép szünetünk lesz. Aztán mégis olyan vegyes lett.
Véget ért az,aminek már jó ideje véget kellett volna vetnem. Csak most szántam rá magam. Most is fáj persze,hisz hogyne fájna. Azonban úgy érzem,így jobb lesz. Nem kell aggódnom,idegeskednem,szenvednem miatta.
Én döntöttem,ő beletörődött. Őt is sajnálom,magamat is. Túl kell lépni.
Aztán.. Utaztam 154 km-t, nem haltam meg a motoron, nem tévedtem el, megtanultam keringőzni, láttam,hogy milyen gyorsan véget tud érni egy béka élete(xD), át lettem rángatva a barátság kapu alatt(bár igazából nem kellett nagyon rángatni:D), és persze,visszakaptam a sálamat. ;)
Élveztem,jó volt,de messze van még a tél,hogy visszamehessek.
Addig még túl kell élnem pár hétköznapot és hétvégét, unalmas órákat, hideg őszi napokat, fáradt délutánokat,sötét,sietős reggeleket, dolgozatokat,edzéseket,bemutatókat, versenyeket. Mind olyan dolog,ami eddig is részt vett az életemben,sőt kitöltötte azt, de most már ezek nagyrésze jellegtelen dolgoknak számítanak.
Próbálok rájuk összpontosítani,de az a szó,hogy téliszünet sok dolgot mozgat meg bennem. Olyanokat,amiket lehet,hogy nem kéne,de lehet,hogy igen. Sebaj,én várom a telet. Mikor esik majd a hó,lehet síelni,snowboardozni,szaladozni a karácsonyi ajándékokért, mézeskalácsot sütni, mikus sapiban járni, hógolyózni, angyalkát csinálni és korizni. :) Na és persze.. Boldogan utazni 6 órát,hogy láthasd őket. :) ;)
Várjátok Ti is velem a telet! :)
 Szeretet.<3